Egyszerre vonzó és kockázatos az S&P 500. Összegyűjtöttük a legfontosabb előnyöket, hátrányokat és friss számokat, hogy pillanatok alatt magabiztosan dönthess.
Mi az S&P 500, és miért figyeli mindenki?
Az S&P 500 egy árfolyam-index, amely az Egyesült Államok 500 legnagyobb, tőzsdén jegyzett vállalatának teljesítményét követi. A technológiától a fogyasztási cikkekig minden szektor jelen van benne, így sokan a teljes amerikai gazdaság hőmérőjeként tekintenek rá.
A befektetők számára azért vonzó, mert egyetlen kosárban kapnak meg rengeteg céget, méghozzá alacsony költség mellett. Az indexet passzívan követő ETF-ekkel bárki pár gombnyomással megveheti az egész amerikai piac „esszenciáját”.

10 érv az S&P 500 mellett
- Azonnali diverzifikáció: 500 cég kockázata oszlik szét.
- Alacsony költség: a nagy index-ETF-ek díja akár 0,03 %.
- Történelmi átlaghozam: évi 9-10 % infláció előtt.
- Folyamatos likviditás: bármikor eladható, vehető.
- Szabályozott környezet: szigorú amerikai felügyelet védi a befektetőt.
- Osztalékbevétel: a cégek átlagosan 1,5-2 %-ot fizetnek.
- Infláció elleni védelem: vállalati árbevétel is emelkedik.
- Átlátható összetétel: negyedévente frissített listával.
- Technológiai húzóerő: Apple, Microsoft, Nvidia magas növekedést hozhat.
- Egyszerű adózás: sok brókernél automatikus.
Ha hosszú távban gondolkodsz, az S&P 500 mindezek miatt stabil alapköve lehet a portfóliódnak. Egy rendszeres, havi vásárlási tervvel (DCA) minimalizálhatod a beszállási időpont kockázatát, és kihasználhatod az átlagár-hatást.
10 érv az S&P 500 ellen
- Piaci volatilitás: 20-30 %-os esés rövid idő alatt is előfordulhat.
- Túlzott USA-fókusz: a globális lehetőségek kimaradnak.
- Szektor-torzulás: a technológia aránya 25-30 %, ami erős kockázat.
- Devizakitettség: dollár-forint árfolyam mozgatja a hozamot.
- Osztalékban szerényebb: inkább növekedést, mint készpénzt ad.
- Gazdasági ciklus érzékenység: recesszióban a fogyasztás visszaesik.
- Politikai kockázat: adó- és szabályozási változások gyorsan átárazhatják.
- Infláció hatása: magas infláció lenyomhatja a reálhozamot.
- Magas koncentráció: az első 10 cég a teljes index ~30 %-a.
- Passzív bumm hatása: nagy be- és kiáramlások torzíthatják az árazást.
Ezek a hátrányok főként azoknak számítanak, akik rövid távon spekulálnak, vagy idegenkednek a dollártól. Ha te inkább stabil osztalékot, alacsonyabb ingadozást keresel, lehet, hogy kötvényekkel vagy nemzetközi részvényekkel érdemes kombinálnod az S&P 500-at.
Mit mutatják a számok?
A legutóbbi tíz évben az index nyolcszor zárt pluszban, kettőször mínuszban. A legjobb év 2019 volt +28,9 %-kal, a legrosszabb 2022, amikor ‑19,4 %-ot esett. A hosszú távú átlag így is 10 % körüli maradt.
A volatilitás azonban nőtt: 2018-ban és 2020-ban is voltak 30 %-os intra-éves lejtmenetek. Ez azt jelenti, hogy pszichésen fel kell készülnöd, mert a tőzsde rövid távon gyakran ijesztő hullámvasút.
Tippek kezdő befektetőknek
Első lépésként határozd meg, mennyi időre kötnéd le a pénzt. Ha öt évnél rövidebb időtávban gondolkodsz, túl magas lehet a kockázat.
Alakíts ki vésztartalékot liquid eszközökben, mielőtt részvényekbe fektetsz, így nem kényszerülsz rossz pillanatban eladni.
Használj automatizált, havi vételt. Így kevésbé idegesítenek a napi árfolyamingadozások, és fegyelmezett marad a stratégia.
Összegzés
Az S&P 500 befektetés gyors, olcsó és történelmileg jól teljesít, de vehemensen reagál a piaci hírekre. Ha hosszú távon gondolkodsz, megfelel a kockázattűrésed, és elfogadod a dollár mozgását, az index stabil alappillér lehet a portfóliódban. Ha viszont a rövid távú nyugalmat keresed, érdemes több eszközosztályt is bevonni. A döntés a te kezedben van: mérlegeld a 10-10 érvet, és fektess tudatosan!