Az Eurostat friss adatai szerint Hollandia tarol a körforgásos gazdaságban, míg Finnország és Írország sereghajtó, Magyarország pedig középmezőnyben kullog, de még van esély felzárkózni.
Miért fontos a körforgásos mutató?
Az SDG 12 rangsor azt méri, mennyi erőforrást spórolunk meg azzal, hogy a hulladékot visszaforgatjuk a gazdaságba.
Az uniós átlag 2008 óta mindössze 2,7 százalékponttal nőtt, 11,8 százalékra. Ez édeskevés a 2030-as célhoz, amikorra legalább 22,4 százalékot kellene elérni.
A listából kiderül, hogy az élmezőny és a sereghajtók között tízszeres különbség is lehet. Nem csoda, hogy Brüsszel vészharangot kongat, és új szabályokat ígér a műanyag- és textilhulladék visszaszorítására.
Hollandia sikertörténete
A hollandok több mint 30 százalékban forgatják vissza a hulladékot. Ennek oka a korai szemléletformálás az iskolákban, a kiterjesztett gyártói felelősség és a hipermodern válogatóüzemek. A kormány 2050-re teljesen körforgásos gazdaságot céloz, amihez adókedvezményeket, zöldhiteleket és szigorú csomagolási kvótákat vezetett be.
A siker mögött a társadalmi támogatottság is áll. A lakosság 94 százaléka külön gyűjti a hulladékot, és minden nagyvárosban találni ingyenes javítóműhelyt, ahol a régi biciklitől a kenyérpirítóig bármit új életre keltenek.
Miért kullog Finnország és Írország?
A két ország gazdasága erősen függ a nyersanyag-igényes ágazatoktól, főként a fa-, illetve a gyógyszeripartól. Bár a fenntarthatósági retorika erős, a gyakorlatban kevés az ösztönző.
Írországban például a csomagolási díjak alacsonyak, így nem éri meg a cégeknek áttérni a betétdíjas rendszerekre.
Finnországban a hosszú téli logisztika drága, ezért több településen még mindig égetéssel ártalmatlanítják a hulladékot. A kormány most klímabérletet vezetne be a vasutakra, és adókedvezményt a másodnyersanyag-import helyett a belföldi újrahasznosításra.
Magyarország a középmezőnyben
Itthon 11 százalék körül mozog a körforgásos arány. A PET-palackok visszaváltóautomatái idén indulnak, a használt textilre pedig kötelező átvétel jön a boltokban. Szakértők szerint ezzel akár 15 százalékig is felugorhatnánk 2025-re, ha a lakosság is partner lesz.
Jó hír, hogy a háztól házig szelektív gyűjtés már az ország 92 százalékát lefedi. Rossz hír, hogy a biohulladék jelentős része még mindig a kommunális kukában végzi.
Mit tehetsz te?
- Állíts be külön edényt a konyhában a komposztálható maradékoknak.
- Használd ki a „javítsd meg” műhelyeket, mielőtt újat vennél.
- Keress betétdíjas palackot, kerüld az egyszer használatost.
Apró lépések, de ha sokan tesszük, az uniós átlagot is feljebb tornázhatjuk.
Hol tartunk 2030 felé?
Az Eurostat szerint akkor lesz reális a 22,4 százalékos cél, ha az uniós tagállamok évente legalább 1,5 százalékpontot javulnak. Ez sok, de nem lehetetlen: Olaszország öt év alatt 6 százalékpontot ugrott.
A következő nagy csata a textil- és elektronikai hulladék frontján jön. Új szabály szerint 2026-tól tilos lesz ruhát lerakóba küldeni. Aki tehát már most a használt piacot, a javítást és a kreatív újrahasznosítást választja, nemcsak a környezetet védi, hanem a pénztárcáját is.