A havi bérleti díjak rekordot döntenek, miközben a jelzálogkamatok újra 4 % alá süllyedtek. Megnéztük, pénzügyileg ma melyik út előnyösebb neked, és mikor halasztható még a költözés.

Mi változott 2025-re a lakáspiacon?

Az utóbbi tizenkét hónapban az átlagos bérleti díj 7,4 %-kal nőtt, így országos szinten 1 335 £-ra emelkedett adatok. Ezzel párhuzamosan a lakásárak „csak” 6,4 %-kal kúsztak feljebb, és 271 000 £ körül járnak. A jó hír: az éles verseny miatt egyre több bank kínál 4 % alatti fix hitelt, amit 2023-ban még elképzelni is nehéz volt. A piac tehát kettős: magas árcédula, de kedvezőbb finanszírozás.

Mennyi az igazi havi teher?

A számok hajszálnyira döntetlenek. Az átlagos jelzálog-törlesztés 1 328 £, szemben az 1 335 £-os bérleti díjjal felmérés. Első pillantásra ez jelentéktelen különbség, de a részletek döntők:

• A törlesztőrészletből tőkét építesz, amit később eladhatsz vagy tovább finanszírozhatsz.
• A bérleti díjjal kizárólag a tulajdonos vagyonát gyarapítod.
• Fixálható kamat mellett az öt évre előre ismered a kiadásod, míg a bérleti díj évenként változhat.

A kezdeti költségek – mekkora az akadály?

A vásárláshoz még mindig magas önerő kell. Egy átlagos 20 %-os betét 54 000 £ körül mozog, a kapcsolódó illetékekkel és ügyvédi díjakkal együtt pedig akár 8–10 000 £ pluszban is számolhatsz tanulmány. Ezzel szemben a bérlethez öt-hat hét kaució, valamint egy-két havi előre fizetés szükséges.

Ez a különbség ütközik leginkább a Z generáció falába: ma átlagosan tizenkétszer nagyobb betét kell, mint harminc éve riport. Nem csoda, hogy sokan szülői segítség vagy extrém spórolás nélkül évtizedekre bent ragadnak az albérletszektorban.

Rugalmasság kontra vagyonépítés

A bérlés nagy előnye, hogy gyorsan válthatsz várost, munkát, párkapcsolatot. Ha egy bizonytalan piacon mozogsz – például IT-szerződéses, szabadúszó, gyakori külföldi kiküldetés – a mozgástér pénzt érhet. Ám ezzel párhuzamosan nincs biztosítékod az éves díjemelésre, és semmit nem profitálsz az ingatlanpiaci drágulásból.

A hitel ugyan hosszú távú kötés, viszont minden törlesztéssel növeled a saját vagyonod. Egy friss Zoopla-jelentés szerint ma már a brit városok több mint felében alacsonyabb a havi törlesztő, mint a bérleti díj kimutatás. Ha tehát stabil munkahelyed van és legalább három-öt évre tervezel, a vásárlás pénzügyileg előnyösebb.

Mikor éri meg mégis bérelni?

• Ha kevesebb mint három évig maradsz egy helyen: az adásvételi illeték és az eladás költsége elviheti a nyereséget.
• Ha bizonytalan a jövedelmed: a bank nem enged meg csúszást, míg a bérleti szerződés felbontható.
• Ha épp építed a hiteltörténeted: pár év következetes bérfizetéssel javíthatod a score-od, ami később kedvezőbb kamatot hozhat.

Három gyors lépés, ha vásárláson gondolkodsz

1. Nyiss külön “házalap” számlát, és állíts be automatikus, fizetés utáni azonnali átvezetést.
2. Csekkold a hitelminősítésed még ma; a hibás adatokat korrigáld, a tartozásokat csökkentsd.
3. Beszélj független hitelközvetítővel, aki egyszerre több bank ajánlatát látja, így versenyeztetni tudod a kamatot.

Konklúzió – nincs mindenki számára tökéletes megoldás

A bérlés 2025-ben rugalmas, de drága. A hitel hosszú távú, de ma már sok esetben olcsóbb, mint albérletben élni. A döntésnél három dolgot nézz végig: mennyire stabil a bevételed, látod-e magad ugyanott öt év múlva, és rendelkezel-e legalább 15 % önerővel plusz vésztartalékkal. Ha a válasz mindháromra igen, a lakásvásárlás jó eséllyel megéri – és a havi kiadás sem lesz magasabb, mint mostani bérleti díjad.